A szilveszter az év utolsó ünnepe, ezen a napon vesznek búcsút az óévtől. Szinte mindenki ismeri, szinte mindenki megtartja, szinte mindenhol ugyanaz a forgatókönyv. De azért az alábbi kérdéseket még azok is felteszik néha, akiknek az ünneplésben és a szervezésben is van tapasztalatuk. Mikor van szilveszter? Honnan ered ez az ünnep? Milyen szilveszteri szokások léteznek Magyarországon és külföldön?

A szilveszter egy ünnep, amelyet az év utolsó napján, december 31-én, Szilveszter napján tartanak. Ez az alkalom az óév búcsúztatásának az ideje, amikor az emberek összegyűlnek, buliznak, felszabadultan ünnepelnek és különböző zajos őrültségeket követnek el. A hangoskodás, zenés-táncos mulatságok és a tűzijáték abban a hiedelemben gyökerezik, hogy a lárma elűzi a gondokat, bajokat.
A magyar Szilveszter személynév a latin "Silvester" névből származik, aminek jelentése "erdő lakója" vagy "erdő mellett lakó férfi". A keresztény hagyományban Szent Szilveszter pápától ered, aki a 4. században élt. Az újév első napja előestéjét (New Years’ Eve) az ő tiszteletére tartották meg, és később ez a nap megkapta a nevét.
Bár a szilveszteri ünneplés az ókori rómaiakhoz köthető az újévi váltással, a konkrét szilveszter név és hagyományok nem mutatnak közvetlen kapcsolatot az antik görög vagy római korral, sokkal inkább a kora középkori egyházfőnek, Szilveszter pápának állít emléket, akihez többek között a római egyházi élet megszervezését kötik.
A szilvesztert számos országban ünneplik a világ különböző részein. Ez egy globálisan ismert ünnep, és sok országban vidám események kísérik.
A nyugati világban többnyire kétféle módon ünnepelnek: szórakozóhelyeken és klubokban szerveznek partikat, illetve sok család pedig otthon tart házibulit vagy családi összejövetelt. Magyarországon jellemző ünnepi ételek a lencsefőzelék, mindenféle sertésből készült fogások, éjfélkor pezsgőbontás, majd főtt virsli.
Bár a szilveszter egy globális ünnep, néhány országban kevésbé hangsúlyos vagy eltérő hagyományokkal ünneplik. Például néhány iszlám országban, mint például Szaúd-Arábia és Katar, a szilveszter nem kap nagy figyelmet, mivel az iszlám naptár más dátumokat követ.
Japánban az új év kezdete, amelyet Oshogatsu-nak neveznek, az év legfontosabb ünnepe, és nem a szilveszter.
Észak-Korea hivatalosan nem ünnepli a szilvesztert, és az ünnepet nem hirdetik.
Szilveszter nem kimondottan az ajándékok ünnepe, sokkal inkább társas esemény, amikor a rokonok, barátok együtt esznek-isznak, mulatnak otthonaikban, klubokban vagy utcabálokon. Ha mégis ajándékozásra kerül sor, akkor általában valamilyen vicces szilveszteri ajándékkal lepheted meg a leginkább a családtagjaidat, barátaidat.
Egy komolyabb kivétel azért akad: sok cégnél az egész éves munkát ilyenkor vagy az új év első napján köszönik meg, egy céges szilveszteri ajándék formájában. Ezek általában céges ajándékcsomagok, tele mindenféle finomsággal: édességgel, süteménnyel, italokkal.
Az óév búcsúztató házi és utcai mulatságok fontos része a szilveszteri dekoráció, jelmezek és pirotechnikai eszközök. Az emberek ilyenkor szeretnek mulatságos jelmezekbe öltözni, kalapokat és maszkokat ölteni. A szilveszteri partikon lufik, csillagszórók, konfetti, szerpentin, fűzérek, lampionok, különféle dudák, sípok kapnak főszerepet, ahogy az éjfél közelít. Ennek egyébként a kisgyerekesek és kutya tulajdonosok nagyon nem örülnek.
A szilveszteri virágok szép és friss dekorációs elemek lehetnek, amelyekkel ünnepi hangulatot teremthetsz erre alkalomra, ha például partit rendezel.
Szilveszter estéjén szokás újévi fogadalmat tenni: sokan ilyenkor mondanak le a dohányzásról, italról, édességekről, rossz szokásokról. Mások megpróbálnak jó szokásokat felvenni: egészségesen étkezni, sportolni, stb. Az újévi fogadalom mögött az új év, tiszta lap gondolat áll - az év vége természetes módon kínálja fel az önreflexió és a visszatekintés lehetőségét.