Egyházi hagyományok és szokások az adventi időszakban
Egyházi hagyományok és szokások az adventi időszkban
Tudj meg mindent az adventi időszak egyházi hagyományairól és szokásairól!
Ebben a cikkben összefoglalom az advent lényegét, a hozzá tartozó szokásokat, az adventi koszorú készítését, az adventi gyertyák jelentését, tovább az adventi naptár jelentését, a Szentcsalád-járást, az ünnephez tartozó liturgia menetét, a misék menetét, az ilyenkor szokásos énekek témáját.
Tartalomjegyzék
Az advent lényege
Adventi koszorú készítése
Adventi gyertyák jelentése
Adventi naptár jelentése és egyházi szokások
Adventi böjt
Szentcsalád-járás
Adventi liturgia
Adventi misék menete, témái
Az adventi egyházi énekek témája
Az advent lényege
Az adventi időszak a karácsonyi ünnepkör előkészítője. Az advent a keresztények számára a várakozás és lelki előkészület ideje, amikor a hívők ráhangolódnak Jézus Krisztus születésének megünneplésére karácsonykor. Az advent során számos egyházi hagyomány és szokás teszi még különlegesebbé és mélyebbé ezt az időszakot. Ismerjük meg közösen ezeket a hagyományokat, hogy még teljesebb legyen az adventi élményünk!
Adventi koszorú készítése
Az adventi koszorú az egyik legismertebb egyházi hagyomány az adventi időszakban. Eredetileg egy evangelikus lelkész, J. H. Wichern 1839-ben az imatermében felfüggesztett egy szekérkereket, s rajta minden nap egy gyertyával többet gyújtott meg, a falakat pedig fenyőgallyal díszítette. Később a kereket koszorúvá alakították a köréje font fenyőgallyakkal. Ez a szokás az 1930-as, 1940-es években terjedt el a katolikus körökben is.
A koszorú általában fenyőágból, moha vagy más természetes anyagokból készül, amelyre négy gyertyát helyeznek. Az egyes gyertyákat a négy adventi vasárnapon gyújtják meg, mindegyik vasárnap egy új gyertya gyújtásával, jelképezve a fény fokozatos növekedését, amely Jézus születésével teljesedik ki.
Adventi gyertyák jelentése
Az adventi koszorún lévő gyertyák számos jelentéssel bírnak, amelyek az egyes hagyományok szerint eltérőek lehetnek. A négy gyertya az előkészületi időszak négy hetét szimbolizálják. A gyertyák színe (általában három lila és egy rózsaszín) az egyes adventi vasárnapok jelentését tükrözi. A lila a bűnbánat és az önmegtartóztatás színe, míg a rózsaszín a harmadik vasárnapon (Gaudete vasárnap) az öröm kifejeződése.
Adventi naptár jelentése és egyházi szokások
Az adventi naptár egy másik népszerű hagyomány, amely segít számon tartani az adventi időszakot, és ráhangolódni a karácsonyi ünnepre. Az adventi naptár egyik legelterjedtebb formája a "bontogatós" naptár, amely 24 ablakot tartalmaz, és minden nap egyet kinyitnak a karácsonyig. Egyházi körökben a naptár gyakran vallási szimbólumokat, idézeteket vagy imákat is tartalmaz, amelyek elmélyíthetik a hitünket és segíthetnek lelkileg felkészülni a karácsonyra.
Adventi böjt
Ez a böjt a nagyböjti időszakhoz hasonló, amely a húsvéti ünnepkör előkészítő időszaka. Mindkét böjt célja a lelki megtisztulás és az ünnepkörre való spirituális felkészülés. A böjt ideje alatt a hívők tartózkodnak bizonyos ételektől és italoktól. Ez a lemondás lehetőséget teremt a személyes imára, elmélkedésre és a vallási élet elmélyítésére.
Az adventi böjt hagyománya azonban nem annyira szigorú, mint a nagyböjt, és a gyakorlatok változnak a különböző keresztény felekezetek között. Egyes helyeken az adventi böjtöt csak a hétköznapokon tartják, míg más helyeken az egész adventi időszakot átfogja. A katolikusoknál, az adventi böjt hagyománya már kevésbé hangsúlyos, mint korábban volt. A 20. században a böjt lényegében eltűnt, nincs ilyen katolikus előírás, csupán ajánlás a csendre, a visszafogottságra.
Szentcsalád-járás
A Szentcsalád-járás, vagy Szentcsaládkilenced egy karácsonyi ünnep előtti kilencnapos szálláskereső hagyomány, amely a 20. század elején született meg. Ez úgy zajlik, hogy kilenc család összeáll, és december 15-től karácsony estéig naponta felváltva adják szállást a Szent Családnak, vagy egy Szent Családot ábrázoló képnek. A kilencnapos ájtatosság után a kép vagy a templomba, vagy valami jámbor lélekhez kerül, aki jövő adventig vigyáz rá.
Adventi liturgia
Az adventi liturgia a szentmise ünneplése az adventi időszakban, amelyben a hívők imádkoznak, énekelnek és elmélkednek a karácsonyi üzeneten. Az adventi liturgiát a várakozás és az előkészület jellemzik. A szentmise során a pap lila színű stólát visel, amely a bűnbánatot és az önmegtartóztatást jelképezi, kivéve a Gaudete vasárnapot, amikor a rózsaszín öltözet az örömöt tükrözi.
Adventi misék menete, témái
Az adventi misék során különös hangsúlyt fektetnek a próféták tanításaira, akik előre megjövendölték a Messiás érkezését, valamint Mária és József szerepére az üdvözítő születésében. Az adventi misék során gyakran felolvasnak az Ószövetségből, a Zsoltárok könyvéből és az Evangéliumból. Az egyes vasárnapokon a felolvasott szentírási szakaszok témája általában az előkészület, a bűnbánat, a várakozás és az öröm.
Az adventi egyházi énekek témája
Az adventi egyházi énekeknek fontos szerepük van az adventi időszak megélésében. Az énekek általában a Messiás várakozásának és az Isten által beteljesített ígéreteknek a témáját érintik, valamint segítenek a hívőknek lelkileg felkészülni a karácsonyi ünnepre.
Az adventi énekek között megkülönböztetünk az adventi vasárnapi szentmisékre szánt énekeket, adventi hétköznapokra szánt énekeket, roráté (hajnali) misékre szánt énekeket, népéneket, ájtatosságokat, elmélkedéseket.
Források
https://nepenektar.hu/idoszak/advent
http://lexikon.katolikus.hu/K/kar%C3%A1csonyi%20%C3%BCnnepk%C3%B6r.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Johann_Hinrich_Wichern
https://en.wikipedia.org/wiki/Advent_wreath
http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1dvent.html
Képek forrása: