Augusztus 20. - tudnivalók az augusztus 20-i állami ünnepségről

Augusztus 20-a már közel ezer éves ünnepünk. Így ünnepeljük az államalapítást, István király oltárra emelését, és a kenyérszentelést augusztus 20-án.

Augusztus 20-a már közel ezer éves ünnepünk, amely időn és politikai rendszereken átívelve határozza meg a magyar nemzeti öntudatot és identitást. Ez a nap ugyanis az államalapítás ünnepe, mely Szent István király nevéhez fűződik, és az ország létrejöttének és fejlődésének állít emléket.

Az államalapítás ünnepének helye a magyar kultúrában

Az államalapítás ünnepe nem csupán egy nap a naptárban; inkább egy hatalmas kulturális esemény, amely bevonja a történelmi hagyományokat, vallási meggyőződéseket és a modern nemzeti identitást. Ezen a napon a múlt és a jelen egyszerre találkozik, miközben a magyar nép méltósággal emlékezik meg Szent István örökségéről. Az 1848-/49-es forradalom és szabadságharc, illetve az 1956-os forradalom nemzeti ünnepeihez képest egy olyan alkalom, amihez minden magyar ember pozitívan tud kötődni.  

Augusztus 20-a történelmi háttere

Az államalapítás a magyar történelem legfontosabb mérföldköve. 1000-ben Szent István király hatalomra kerülése és az ország kereszténnyé válása ezen a napon következett be. Ez nem csak egy politikai esemény volt, hanem egy olyan időszak kezdete, amely meghatározta Magyarország jövőjét, kultúráját és vallását.
Szent István király szerepe az államalapításban és így az egész magyar történelemben a legjelentősebb. Ő volt az, aki egységet hozott a törzsi vezetők között, és megalapozta a magyar államot. Az ő irányítása alatt kezdődött meg a keresztény hit terjesztése az országban, ami a magyar identitás alapját is meghatározta.
Az államalapítás ünnepe azon pillanatot is megörökíti, amikor a magyar nép elfogadta a keresztény hitet. Ennek eredményeként a kereszténység és a magyar identitás összefonódott, és egyedi módon alakította a kultúránkat. Az ünnep a vallás és a nemzeti összetartozás közötti szoros kapcsolatot hordozza, amely mindmáig hat a magyar emberek életére.
István király eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját jelölte ki az államalapítás napjának, később, 1038-ban ezen a napon halt meg. Szent László 1092-ben már augusztus 20-ára, Szent István oltárra emelésének napjára tette át az államalapítás ünnepét.
Bár 1771-ben Szent Benedek pápa az egyetemes egyházi kalendáriumból kivette ezt a napot, Mária Terézia nemzeti ünneppé emelte augusztus 20-át. Az ünnep a politikától és rendszerektől függetlenül megőrizte mivoltát, legfeljebb tartalma változott időről-időre, és arra is volt példa, hogy az ünnepi programot elhalasztották az időjárási viszonyok miatt: 2022-ben a tűzijátékot augusztus 27-én tartották meg.

Augusztus 20-i események

Ezen a napon tömegek mozdulnak meg, így a kormányzat egy Szent Istvánnak dedikált, hivatalos weboldalt is létrehozott, amely tartalmazza a programokat, híreket, legfontosabb információkat a rendezvényhelyszínekről. Sőt újabban egy mobil applikációt is le lehet tölteni, így még szélesebb kört tudnak tájékoztatni.

Kenyérszentelés - az új kenyér ünnepe

Az államalapítás ünnepe egyik legfontosabb szertartása a kenyérszentelés. Ez a hagyomány híven tükrözi a kereszténység és a táplálék közötti összefonódást. A kenyérszentelés során megáldják a kenyeret, mint az élet alapvető táplálékát, és ezzel együtt hálát adnak azért, amivel megáldotta őket az élet. Sok család ilyenkor házilag készít kenyeret. 

A Szent Jobb körmenet szakrális értéke

Az államalapítás ünnepéhez hozzátartozik a Szent Jobb körmenet is. A Szent Jobb a középkorban került Magyarországra, és az ünnep keretében megrendezett körmenetben részt vevők számára hatalmas szakrális értékkel bír. Ez a relikvia az államalapítás időszakából származik, és emlékeztet minket azokra az alapokra, amelyekre az ország épült.

Légibemutató

A fővárosban a parádék mellett az egyik legnagyobb látványosságnak a légibemutatók számítanak a több száz nappali program közül. A légi és vizi parádé részeként először általában a honvédség vadászgépei, repülőgépei és helikopterei tartanak bemutatót, utána pedig polgári gépekkel mutatnak be nem mindennapi manővereket.

Tűzijáték és látványosságok a Duna partján

Az ünnep méltó lezárásaként a Duna partján tűzijáték és látványos események várják a közönséget. A tűzijáték nem csupán a szórakozást szolgálja, hanem az ünnep fényét és varázsát hozza el. A látványosságok és események a modern kor értelmezése az ünnepnek, amelyben a múlt és a jelen összeolvad.

Állami ceremóniák augusztus 20-án

Tisztavatás

Az államalapítás ünnepe során megrendezett tisztavatás egy olyan esemény, amely mély érzelmi és kulturális töltettel bír. Az új honvédek, tisztek és rendőrök esküjét a Szent Koronára teszik le, amely nem csak a hűséget és elkötelezettséget fejezi ki az ország iránt, hanem az állam és a nemzet örökségének tiszteletét is. Ez a szertartás az ünnepi események közül kiemelkedően megmutatja, hogy az államalapítás ünnepe nem csupán múltunk, de jelenünk és jövőnk szerves része is.

Díszközgyűlés és köztársasági elnöki beszéd

Az államalapítás ünnepének során díszközgyűlést és köztársasági elnöki beszédet tartanak. Ez az állam és a vezetés részéről érkező üzenet az ünnep jelentőségéről és az ország iránti elkötelezettségről. Az állami ceremóniák hagyományaink és intézményeink megőrzését hivatottak szolgálni.
Novák Katalin, köztársasági elnök 2023-as ünnepi beszéde augusztus 20-án:
 

Kitüntetések és elismerések átadása

Az ünnep keretében a kitüntetések és elismerések átadása is fontos pillér. Ez az elismerés a kiváló teljesítményt és hűséget honorálja, és az állam és a társadalom részéről érkező elismerés. A kitüntetések tovább erősítik az összetartozás és az elkötelezettség érzését.
A kitüntetéseket és elismeréseket többnyire néhány nappal korábban adják át az arra érdemeseknek, az átadó általában a belügyminiszter. Augusztus 20-án pedig az átadásról szóló híradások kerülnek ki a publikum elé.
Ezeket a kitüntetéseket szokták átadni augusztus 20. alkalmából:

• Széchenyi-díjak
• Kossuth-díjak
• Magyar Érdemrend

A legutóbbi 2023-as díjátadóról itt tájékozódhatsz, itt pedig a fotókat tekintheted meg.

Turizmus és augusztus 20.

Külföldi és belföldi turisták vonzása az ünnep idején

Az augusztus 20-i ünnep nem csak a magyarok körében népszerű, hanem turisták sokaságát vonzza Magyarországra. A kulturális események, látványosságok és ünnepi hangulat vonzóvá teszik az országot az ünnep idején.

A budapesti látnivalók és kulturális élmények

Budapest az ünnep idején még varázslatosabbá válik. A város pezsgő kulturális élete, impozáns épületei és látványosságai lenyűgözik a látogatókat, akiknek lehetőségük nyílik megismerni Magyarország múltját és jelenét.

Augusztus 20. a magyar családod körében

A magyar családok is fogékonyabbak az utazásra ilyenkor, főleg akkor telnek meg a szállodák, ha hosszú hétvégét, azaz 3 vagy 4 napos hétvégét alkot az ünnep. Ilyenkor sokan felkerekednek, és akik kíváncsiak a tűzijátékra, azok Budapestre vagy nagyobb városokba indulnak.
Megint mások szeretik elkerülni a tömeget (főleg a Covid19 óta), vagy épp nem szeretik az ünneplés hangos módját, főleg vidékre mennek, csendesebb apartmanokban, kirándulóhelyeken töltik az időt, pihennek, relaxálnak. Akik nem vágynak utazni, kerti partit szerveznek, előveszik a bográcsot, meghívják a barátokat, rokonokat, és akár az új kenyeret is megsütik a marhapörkölt mellé. 

Ajándékozás augusztus 20-án